Suzuki, Imi, Zoli, rallytúra, satöbbi...

Közhelyes szófordulattal fogok élni, de most mégis azt kell írnom, hogy az utolsó utáni pillanatban vett érdekes fordulatot a hajszánk a gumik után!

Az előző bejegyzésben hosszasan ecseteltem, hogyan zárultak be az orrunk előtt az ajtók gyors egymásutánban. Aztán kiderült, hogy még van egy utolsó lehetőség: Imi felhívta Ördögh Mixit, akit jól ismerhettek az első osztályú futamokról, hiszen immár több évtizede hódol szeretett sportjának. Mixi pedig többek között arról is híres, hogy a fiatal, feltörekvő tehetségek sorsát különösen nagy gonddal egyengeti. most sikerült nekünk is segítő kezet nyújtania: Kicsit viseltes, kicsit kopott kerékgarnitúrájától szívesen megválik a kedvünkért! ez is Yokohama, a telefonos egyeztetés alapján félig-meddig elhasznált állapotban. Lehet, hogy neki már csak porfogó a garázs sarkában, de nekünk most mindenképpen kincset ér! És kincset ér ez a gesztus is! Szóval ez úton is KÖSZÖNJÜK!

Úgy néz ki, ezt a köszönetnyilvánítást a jövő hét folyamán sikerül személyesen is tolmácsolnom felé, mivel jelenleg Ford-felniken feszülnek a gumik, amelyeket illő lesz hazajuttatni. Mixi egyébként már nincs otthon, jól megérdemelt hétvégi pihenését tölti. De semmi pánik, a garázs kulcsa a szomszédnál, a portéka az ajtó mögött, így járja ez sporttársaknál!

Imi ezekben a percekben érkezik meg Budapestre, aztán egy gyors kör jön Szentendre felé az áruért, majd útban hazafelé keres egy gumist, aztán jöhet eső, szél, vagy verőfényes nyár, mi mindenre felkészültünk!