Mostanában eléggé megritkultak a bejegyzéseim. Ez nem is annyira meglepő annak fényében, hogy jelenleg kicsit szabadságoltuk magunkat. Persze nem a munkahelyi kötelezettségeinket sumákoljuk el, Imi és Péter szervizfőnökünk gőzerővel szállítja a pizzákat, én pedig nem kevésbé fáradhatatlanul húzom a igát a telekommunikációban.
Karrierünk terén viszont már egy bő hónapja nem történt semmi érdemleges. A két murvás futamot ezúttal kihagyjuk, Szombathely már le is zajlott nélkülünk, de Veszprémben sem valószínű, hogy tiszteletünket tesszük. Legközelebbi éles bevetésünk az augusztus végén esedékes Ózd-Rali lesz.
Szombathelyen egyébként igencsak családias lehetett a hangulat a kategóriánkban: csupán három páros jelent meg a rajtnál. A videók, képek tanúsága szerint az időjárás nem könnyítette meg a dolgukat, de végül mindhárom alakulat szerencsésen célba is ért. Antallfyék győztek - úgy tűnik, ezúttal az autójuk is jó partner volt a száguldáshoz -, ezzel átvették tőlünk a pontversenyben a harmadik helyet, Nyilasék a második pozícióért járó pontokkal gazdagodva továbbra is magabiztosan vezetnek, Szemánék pedig tőlünk húztak el már-már elérhetetlen távolságba mostani harmadik helyükkel. Mindhárom csapat megérdemli a gratulációt!
A körülöttünk honoló csend azért ne tévesszen meg senkit! Amennyire tőlünk telhető, készülünk a következő megmérettetésre. Az elmúlt versenyek után levontuk a megfelelő konzekvenciákat, így a folytatásban várunk némi előrelépést magunktól. Természetesen előfordulhat, hogy ez a helyezésekben nem mutatkozik meg azonnal, én a magam részéről azzal is elégedett lennék, ha egy-egy gond nélkül leküzdött szakaszon a kategória középmezőnyébe be tudnánk furakodni. Ez már azt jelentené, hogy rendelkezünk azzal az alappal, amit finomítva, tökéletesítve tényleg egy ütőképes csapatot alkothatunk.
A gyakorlatban leginkább a féktávok megválasztását, a teljes gázzal abszolválható kanyarok felismerését és a minél pontosabb ívválasztást kellene finomítanunk. Esztergomban éppen ezen a három területen sikerült picit előrébb lépnünk a nap végére, ami azonnal több másodperces formajavulást eredményezett. Mostantól pedig igyekszünk tudatosan ezen az úton továbblépni.
A fejlődésre és az általam számtalaszor megénekelt új gumik tesztelésére Imi ki is nézett egy amatőr futamot: a BAZ-megyei ralisprint kupasorozat Kánó-Imola-Ragály gyorsasági szakaszon zajló fordulóját, amit az augusztus július 17-18-i hétvégére írtak ki.
Mivel én a szombati pályabejárás-gépátvétel-adminisztráció procedúra idején a saját eljegyzésemen tervezem a részvételt, minden jel szerint vendég-navigátorral oldják meg a részvételt. Azért igyekszem vasárnap én is jelen lenni. Egyrészt a Kánó-Ragály szakasz nézőként az egyik kedvencem, másrészt így legalább kívülről, kritikus szemmel is fel tudom mérni, hogy körülbelül hol tartunk. A karikagyűrű pedig akkor sem esik le az ujjamról, ha a szervizelésnél kell besegíteni.
Ha pedig a leendő sógort és apóst is sikerül elcsábítanom a pálya mellé és sikerül egy kis bepillantást nyújtanom a tevékenységünkbe, akkor talán a jövőben jobb szemmel nézik azt.