Megérkezett Imi beszámolója a múlt heti útjukról:
Nos, az első pár napot talán ki is hagyhatom, az első napok "egyhangú" sátorozással, fürdőzéssel teltek, a Rallyval kapcsolatos dolgok csütörtökön kezdődtek...
Délben indultunk el Speyer mellől Trierbe. Természetesen azért már csütörtökön, hogy még este bemehessünk az egyik gyorsasági szakaszra, és reggel ott ébredjünk, a verseny mellett.
Előtte persze adódott pár bonyodalom, szeretett Vanette szervizkocsink akksija nem bírta Peti autóelektromossági okosságait (220V-os átalakító, stb.) és reggel nem indult.... Megpróbáltuk betolni, de a jó kis 2.3-as dízel motor kompressziója ellen 5-en kevesen voltunk....
Ezúon nagy köszönet a Speyer-i szörfklub egyik tagjának aki segítőkészen odaállt mellénk Audi TT kupéjával, és bikakábellel beindíthattuk a Vanette Cargót!
Bizony, a német egy segítőkész népség, bár ennek a manusnak a szájában hátul szépen csillogó aranyfoga erősen oroszos gyökerekre engedett következtetni.
Lényeg, hogy elindultunk Trierbe, de előtte még átmentünk Luxemburgba megtankolni a kocsit. Az ok egyszerű, Luxemburgban a gázolaj jóval olcsóbb (literenként kb 20 centtel) mint Németországban.
Visszaúton átvergődtük magunkat a Trier-i belvárosi csúcsforgalmon. A városban igazi rallys hangulat uralkodott, óriásplakátokon hirdették a versenyt mindenhol. Elhaladtunk a szervizpark mellett is, ahol az utcáról benézve a sok szervizsátor között lobogó zászlók közül kilátszott egy magyar zászló is, megdobogtatva szívünket. (Valamelyik magyar páros szervizsátra lehetett.)
Több magyar autót is láttunk a szerviz előtti parkolóban, illetve néhány utcán jövő-menő rallyautó is növelte az igazi városi rallys feelinget....
Kiérve az első gyorsasági szakaszra elkezdtünk táborhelyet keresni. Nem volt egyszerű a dolog, hiszen a pálya nagyon szűk, és technikás volt, egy-egy hajtúkanyarban az utánfutós mikrobusszal tolatni kellett kicsit y-ban hogy el tudjunk fordulni. Végülis óriási szerencsénk volt, hiszen egy előre kijelölt, szervezett nézői parkolóban sikerült letáborozni.
Talán itt lehetne felhívni a magyar szervezők figyelmét, hogyan is kell bánni a szurkolókkal. Németországban a rendezők mobil WC-ket, szemeteszsákokat raktak ki nekünk, körbeszalagozot, kijelölt nézői pontról, hangosbemondóból élő szpíkerközvetítéssel nézhettük a VB-t, természetesen teljesen díjmentesen.
Ezzel szemben ha egy magyar versenyre kimész egy kis faluba, a falu szélén máris helyi polgárőrökbe botlasz akik az utat önhatalmúlag lezázva szedik az 500 ft.-okat minden autóstól "parkolási díj" jogcímén - természetesen számla nélkül, zsebbe. Ennyi a különbség...
De térjünk vissza a versenyre!
A nézői parkolóban rengetegen voltak, Európa minden pontjáról... Voltak britek, franciák, belgák, hollandok, osztrákok, lengyelek, sőt még litván mikrobuszt is láttunk. Legtöbben a csehek, és szlovákok voltak. Az alkohol is náluk fogyhatott legjobban, hiszen egész este jókedvő bulizással, énekléssel múlatták az időt. Legnépszerűbb daluk a "Boney M - Brown Girl in the Ring" mintájára átköltött "Jarri-Matti Latvala salalalala, Jarri-Matti Latvala sa-lalalala" volt, a tábor többi lakójának nagy örömére.
Talán itt meg a foci-szurkolók (tisztelet a kivételnek) figyelmét lehetne felhívni, hiszen több mint tíz különböző nemzet tagjai voltak összezárva egy kis helyen, de senkinek esze ágában sem volt balhézni a másikkal.
Az első gyorsasági előtt már természetesen jöttek durrogó utcai Mitsubishik, Subaruk, jelezve, hogy a VB menők kémjei teszik a dolgukat. Ez a kémkedés egyébként szerintem nem is egy titkos dolog, hiszen jött pár egyforma, hófehér, angol rendszámos Volvo is, amik köztudottan a Ford csapat tréningautói. Ezután jöttek az előfutók, köztük is Carlos Sainz kapta a legnagyobb ovációt. Az öreg matador szép óvatosan terelte a VW Scirocco-t, dehát előfutóként ez volt a dolga...
Aztán jött az igazi mezőny!
A VB menők nem hazudtolták meg önmagukat, óriási tempóval hihetetlen "sínautózást" mutattak be. Néhány stílusbeli különbség azért látszott, de tény, hogy kb. az első 10 WRC szinte tökegyformán vette be az általunk látott kanyarokat. Néhány érdekességnek azért tanúi lehettünk: Petter Solberg bal hátsó defekttel jött, majd a duen.hu-n közzétett belső kamerás felvételből kiderült, hogy 2 kanyarral utánunk állt meg kicserélni azt. (így utólag, lejjebb sétálhattunk volna 2 kanyarral:)) Másik érdekesség volt az élmezőnyből, hogy Khalid Al Khassimi-t utolérte a gyorsaságin Francois Duval. Talán az arab versenyzőnek is volt valami kalandja még a gyorsasági elején.
A WRC-k után jött az SWRC, PWRC, és JWRC mezőnye. Martin Prokop érkezését óriási ováció követte. Nem hiába, a táborhelyünkön a cseh szurkolók voltak a legtöbben.
A mezőny ezen része már kicsit több látványt szolgáltatott, több különböző stílusú kanyarvételt láthattunk. Közöttük Aaron Burkart-ot érdemes megemlíteni, akinek Suzuki Swift S1600-áról hiányzott az első lökhárító, és még pár karosszérielem. Úgy látszik hazai pályán rögtön az első szakaszon nagyot akart alkotni...
Aztán egyszercsak megszakadt a verseny, és lassan érkező, sisak nélküli versenyzők jöttek a pályán versenyautójukkal. Rutinos szurkolóként rögtön láttuk, hogy etap lett a szakaszból, majd bejelentették, hogy baleset történt és a mezőny hátsó része terelőútvonalon megy a 2. szakaszhoz, tehát a mezőny második felét (köztük magyarjainkat) sajnos már nem láthattunk az első szakaszon...
Ezután egy kis holtidő következett, volt időnk ebédelni, és pihenni kicsit.
A 4. szakaszra arrébb mentünk valamivel. Onnan két kanyart is be lehetett látni. A mezőny eleje természetesen nagyon profin, a legideálisabb íveken jött el bár Petter Solberg azért kicsit megfaroltatta a C4 WRC-t sokunk nagy örömére.
A mezőny további része már mutatott látványos kanyarvételeket, közülük is talán a PWRC népszerű "Pirelli Star Driver" tehetségkutató programjának indulói voltak a legelvetemültebbek... Ők szépen lapjával fordultak, és meg is kapták a tapsot a nézőktől produkciójukért. A mezőny hátsó részében érkeztek magyarjaink, Érdi Tibor és Táborszki Attila, akik elég visszafogottan jöttek, nyilván a sikeres célbaérkezést szem előtt tartva.
A másik magyar párost, Fischer Dánielt és Földesi Csabát már nem láthattuk, ők valamiért már hamarabb feladták a küzdelmet, bár másnap a SuperRally szabályoknak megfelelően visszaálltak a küzdelembe.
Ezután összepakoltunk, és elindultunk hazafelé.
Terveink között szerepel, hogy jövő nyáron egy Jyvaskila-i kirándulást teszünk és akkor már talán nem "sínautózó" VB menőket láthatunk:) Úgy legyen!
